Az elmúlt esztendő utolsó napjaiban két igen figyelemre méltó dokumentumfilmet mutatott be a MAFILM. Az egyik alkotás a magyar származású tudós, Neumann János életútját, a másik pedig a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert munkásságát mutatja be az eddigiektől merőben eltérő szemszögből. A filmek rendezőjével, Dénes Gáborral beszélgettünk a két film mondanivalójáról és a forgatás körülményeiről.

- Neumann Jánosról még szakmai körökben is egyoldalú kép alakult ki, pedig tevékenysége több tudományban volt korszakalkotó jelentőségű. A különféle szaktudományok azonban Neumann Jánost szinte kisajátítják maguknak: egyesek csak matematikusként, mások csak fizikusként, megint mások csak számítástechnikusként említik. Remélem, a filmmel sikerült érzékeltetni zseniális sokoldalúságát.

- Életútját gyermekkorától végigkíséri a film. Miért volt erre szükség?

- Mert életének e korai szakasza meghatározó volt későbbi munkásságára. Fontosnak tartottuk például a gimnáziumi éveket, amelyet Budapesten a híres fasori evangélikus gimnáziumban töltött el, és ahol matematikatanára, Rácz László, igen korán felfedezte különleges képességeit. Ám a kiváló pedagógus - a család egyetértésévsl - nem csinált Neumann Jánosból csodagyereket, hanem úgy irányította öt, hogy később elméleti tudását gyakorlati ismeretekkel párosítsa. Érettségi után Zürichben vegyészetet, és ezzel egyidejűleg itthon - Fehér Lipót tanítványaként - matematikát tanul. 1926-ban, huszonhárom éves korában, mindkét egyetemen diplomázik és egy évvel később már Berlinben egyetemi magántanár. 1930-ban kap meghívást Princetonba, a matematika fellegvárába, ahol kezdetben vendégprofesszor, majd 1933-ban Albert Einsteinnel megalapítja az Institute fór Advande Study matematikai fakultást. Munkája során közvetlen kapcsolatba került és hosszabb-rövidebb ideig együtt dolgozott Einsteinen kívül Weblennel, Oppenheimer-rel, Wignerrel, Szilárd Leóval, Teller Edével, hogy csak néhányat említsek a szellemi nagyságok közül.

- Köztudott, hogy Neumann János nevéhez fűződik az úgynevezett játékelmélet, majd a kvantummechanika matematikai alapjainak kidolgozása, továbbá az algebra területén is igen jelentős eredményeket ért el. De leginkább arról ismert, hogy vezető szerepe volt a számítógépek létrehozásában, pontosabban fogalmazva: lényegében ő dolgozta ki a számítógép alapstruktúrájára vonatkozó elveket és a tárolás, programozás elméletét. Vajon Amerikában, ahol huszonhét évig, haláláig élt, tudják-e róla, hogy magyar származású volt?

- Személyes tapasztalataim szerint nem. Amerikában szinte soha nem írták le róla, hogy magyar volt. Pedig szülőhazájával nem szakadt meg a kapcsolata és ez a kapocs nemcsak rokoni, baráti szálakon alapult, hanem tudományos együttműködésen. Létezett ugyanis Budapesten az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen egy filozófiai vitakör Ortvay Rudolf szellemi irányításával. A vitakörrel Neumann János még a negyvenes években is élénk levelezésben volt. Budapesten, a heti összejöveteleken felmerült kérdésekhez Princetonból - több oldalas levelekben, valóságos filozófiai értekezésekben - szólt hozzá.

- Századunk legnagyobb matematikusa 1957-ben hosszú szenvedés után, rákban halt meg. Kik emlékeztek rá 1983-1984-ben Amerikában és idehaza?

- Az Egyesült Allamokban alkalmunk volt Neumann János munkatársai közül Wigner Jenővel, Teller Edével, Pólya Györggyel találkozni, és megismerkedtünk leányával, - aki közgazdász és a General Motors alelnöke -, továbbá egyik testvéröccsével is. Rajtuk kívül számos világhírű szaktekintély nyilatkozik filmünkben: egyebek közt Enrico Clementi, az IBM tudósa, G. B. Dantzig, a lineáris programozás atyja, Hermann Goldstein matematikus és végül, de nem utolsósorban Isaac Asimov író. Itthon Vámos Tibor, Huszár Tibor, Bognár József és Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke méltatta a kamerák előtt Neumann János munkásságát.

- Hogyan fogadták a filmet a matematikusok, fizikusok és általában a tudósok, hiszen számukra már korábban tartottak vetítéseket?

- A legnagyobb elismerés, hogy Neumann János öccse negyvenhét évi távollét után 1983-ban a forgatás, idén pedig az el készült film kedvéért hazautazott Philadelphiából. Az ő tetszését is elnyerte a film. Amíg hazánkban járt, ellátogattunk vele a Neumann Jánosról elnevezett Számítógéptudományi Társasághoz, továbbá azokra a helyekre, ahol a filmet forgattuk. Neumann Miklós találkozott egyetemistákkal is, akiknek a film rövidített változatát mutattuk be és a vetítés utáni kötetlen beszélgetésen is részt vett."

- Szent-Györgyi-filmüknek más a hangvétele...

- Ennek az az oka, hogy hazánkban Szent-Györgyi neve fogalom. Számos interjú, portréfilm készült vele, amit milliók olvastak, láttak. Ezért mi arra törekedtünk, hogy olyan oldalról mutassuk be a magyar származású Nobel-díjas tudóst, amelyről a magyar közönség még nemigen ismeri. Elsősorban laboratóriumában, munkatársai körében forgattunk. Természetesen ő maga is beszél, egyebek közt tudományos problémáiról, azaz az élő anyag - még meg nem fejtett titkáról, életfilozófiájáról, sorsfordulóiról és jelenlegi félelmeiről. Megszólalnak itt is neves tudósok, akiknek megadatott, hogy együtt dolgozzanak vele. Míg Neumann János életét szigorúan a tények oldaláról közelítettük meg, addig a Szent-Györgyi Albertről készült filmet inkább a lírai hangvétel jellemzi.

*

Túlzás volna azt állítani, hogy a két dokumentumfilm könnyed szórakozást, kikapcsolódást nyújt a nézőnek. Két rendkívüli egyéniség óriási munkásságát kellett a film készítőinek egy-egy órába sűríteni, így a nézőnek néha nehéz megküzdeni az információáradattal. Az azonban kétségtelen, hogy Dénes Gábor rendezőnek, Péterffy András operatőrnek, Wisinger István riporternek és a tudományos szaktanácsadónak, dr. Nagy Ferencnek két igen hasznos és tanulságos filmet sikerült létrehoznia.

Árokszállási Éva