Hogyan lettünk lovas nemzet - 13 részes sorozat a lóról és a lóhoz kötödő kultúráról, a nemzeti imázs kialakulásáról.

A MAGYAR LÓ című sorozat elsősorban a ló és a magyarság történelmi kapcsolódásait szeretné bemutatni, úgy hogy a néző a lóhoz kötődő történelem, kultúrtörténet, technikatörténet, agrártörténet, etológia területén is új ismereteket szerezzen. A sorozat egyfajta hálószerűen kiterjedő enciklopédia lóaspektusból, amely érinti a ló szerepét úgy a művészettörténetben, a hadászatban, a sportban, munkában, mint az egészségügyben, a környezet és természetvédelemben.

A sorozatban a magyar fejlődés mellet, a néző kitekintést kaphat a nagyvilágra is, hogy az alapvetően magyar sajátosságokat, összehasonlítva más kultúrákkal, még érzékletesebben tudjuk bemutatni.

A sorozatot 13 részesre tervezem. Epizódonként 25, illetve, igény esetén 45 percben. A sorozatot 16 mm filmnegatívra forgatnánk, és HD, Digit-Beta, Beta,Sp, DVD és VHS formában kerülne forgalmazásra, elsősorban televízióknak, kábelrendszereknek és csomagban az egyéni felhasználóknak. A sorozatot magyar nyelven kívül angol, orosz, német, spanyol, japán, francia, kínai nyelvi verzióban készítenénk el.

A sorozat a fent említett ismeretek átadása mellett, fontos turisztikai, országimázst építő feladatot is teljesítene. Hiszen olyan egyedi módon mutathatjuk be hazánkat, ahogy azt a hagyományos turisztikai PR filmekkel nem lehetséges. Sorozatunk révén nem csak tájakat, településeket ismerhet meg a néző, hanem egy gazdag, egyedi, másokra is kiható nemzeti kultúrát.

A világot figyelve úgy érzem, az a tudás, tapasztalat, közmegbecsülés, amely megteremtette a "lovas nemzet" kultuszt, ma sokkal népszerűbb lehet a nagyvilágban, mint akár száz évvel ezelőtt is volt. Mert e globalizált, és egyre inkább virtualizált világban a környezethez, a természethez kötodő kézzelfogható tudás, fokozatosan felértékelődik.

Külföldi tapasztalatok igazolják, hogy a lóval kapcsolatos szolgáltatások, sport és szabadidős programok ma már tömegeket vonzanak. Elsosorban a fiatalokat, azokat, akik még sosem láttak közelről lovat, soha nem érintették, és el sem tudták képzelni, milyen lehet a ló és ember közötti kapcsolat. A lóhoz kötődő új érzések felfedezése, a fegyelem a gondoskodás, a felelősségérzet mellett, erősödik a család szerepe is. Ma sok fiatalnak a lovak segítenek egy emberibb élet megértéséhet, megéléséhez. Filmsorozatunk, ezért elsősorban a fiatalokhoz szól, azokhoz, akik nyitottak új gondolatok, ismeretek, ajánlások befogadására.

Filmsorozat főbb elemeit az alábbiakban próbálom megfogalmazni, de a témának annyi részlete, annyi ága van, hogy e jelenlegi vázlat valóban csak vékony váza az elképzelt forgatókönyveknek. A 13 részes filmhez természetesen 13 forgatókönyvet kell majd megírni.

A sorozatban szereplő témák:
Vágtázó lovat ábrázoló kép. Időszámításunk elott 15000 évvel festették. Talán, az első lóábrázolás, amelyet a franciaországi Lascaux barlangjában fedeztek fel. Mikor, miből és hogyan alakultak ki a ma ismert lófajták? Honnan jöttek az őslovak, és milyenek voltak? Hasonlítottak-e a mai lovakhoz? Mi volt a fejlődésüket meghatározó tényező? Mennyiben határozta meg az éghajlat, később a drasztikus klímaváltozás, a ló anatómiai felépítését, magasságát, fejformáját, testi arányait? Milyenek voltak az őslovak? A pusztákban ma is vadon élő fajták az őslovak utódai? És mit örökítettek át napjainkig? A prezsevalszki, vagy a tarpán lovak hogyan vészelték át a nagy változásokat? Miből fejlődtek ki a mai lovak? Hogyan lett a prédaállatból emberhez kötődő hűséges társ?

A lótenyésztés rövid története. Mióta tudja az ember tudatosan irányítani egy-egy fajta kialakítását? A fejlődés során mit jelent a hidegvérű ló fogalma, mit jelent a félvér, mit a telivér? Miből adódik az angol és arab telivérek mellet a magyar hidegvérű, a muraközi, vagy a "mezőhegyesi", vagy a "kisbéri" félvér? Mi köztük a különbség? Mit jelez a ló testszíne, formája, felépítése, magassága? Miért alakultak ki a különböző tenyésztési irányzatok? Igaz e, hogy ahány cél, annyiféle ló tenyészthető? Ma mi jellemzi a legismertebb tenyészetek sajátosságait?

Csaták, háborúk, dicsőségek, vereségek mentén, a ló és az ember több évezredes kapcsolatának főbb pillérei. Ahol mindig a lovaké volt a döntő szerep. Ha a ló elbukott, akkor a király is. Mert a történelem folyamán a ló mindvégig ott volt, néma áldozat, vagy névtelen hősként. Nagy nemzetek, nagy uralkodók sorsa dőlt el egy-egy ló miatt. Volt, amikor egy országot adtak egy lóért, és volt, amikor egy országot adtak volna egy lóért. Attilától Nagy Sándoron át, III. Richárdig sorolhatnánk a példákat.

A magyarok nyilaitól ments meg... Ismerjük a szlogent, de mi volt mögötte. Hogyan fejlődött a különleges tudás? Más volt-e a lóhoz való viszonyuk az ősmagyaroknak? Milyenek voltak ősi magyar lovas fegyverek, lovas hadi technikák, stratégiák? A kort megelőző különleges eszközök, lószerszámok bemutatás a mellett megismerheti a néző azokat a korabeli fegyvereket, amelyek képesek voltak a nehéz páncélzatot is átütni, és vágtázás közben szinte 360 fokban minden előkészítés nélkül használni. A ló a harcos része volt, végtagja, megérzése.

Az emberi társadalom fejlődésében a ló szerepe nem csak a harcászatban volt meghatározó. A hódításon túl, új szolgáltatások, új társadalmi szerepek, munkalehetőségek jöhettek létre. A lónak nem csak munkaerő értéke lett, de a hatalmat reprezentáló, szimbolikus értékké is vált. Az uralkodók a ló szépségével, gazdagon díszített szerszámaival reprezentálták nagyságukat. A ló jelentős szerepet kapott a művészettörténetben is. Mindenkinek kellet lovat festeni, mintázni. Veroccio műhelyében, vagy Rubens műtermében, a ló figurája fémjelezet a mesterek tudását. A történelmi figurákat ma, csak ezen forrásokból ismerhetjük. A lovak ábrázolása olyan komoly szakmai követelménynek felelt meg, hogy a korabeli fajtákat szobrok és festmények alapján azonosítják ma is. A magyar művészettörténet is jelentős ló ábrázolással rendelkezik.

A fejlődés során a ló jelentette a mozgás szabadságát, minek révén új mesterségek, technikák, születtek és terjedtek el. A ló történetéhez kapcsolódik a szekerészet, a kocsi története is, amely alaposan megváltoztatta a világot. Népek vándoroltak földrészeken át, új otthont, új hazát keresve. Hatalmas távolságokat tettek meg, a szekér segítségével. A kocsi, szekér, mindegy minek nevezzük fejlesztésében számos korabeli magyar találmány jelent meg, amelyeket azóta is, az egész világon használnak. A szekerekkel együtt fejlődtek a lószerszámok is, mely átívelt Európán, Ázsián.

Kialakultak a lóhoz kötődő mesterségek: - Mint az állatgyógyászat, a patkókovácsolás, bordíszműves, szíjártó, csizmakészítő, a bognár, nyeregkészítő, lószerszámkészítő., stb. De honnan és hová fejlődtek e mesterségek? Egy lószerszám miben tükrözi a nemzeti sajátosságot? Mitől lesz angol, vagy mitől lesz magyar? Mindenhol ugyan olyan egy patkó, egy kengyel? Mitől változnak a formák, az anyagok? Van-e a díszítésnek szakrális jelentése? Miért alakultak ki a több fogatos kocsik? Minek alapján alakultak ki a kocsi utak, a későbbi országutak? A fogadók, a lóváltó állomások helyének kialakulása, mennyiben függött a lovak fizikai teljesítményével?

A ló, mint munkatárs. Ló nélkül elképzelhetetlen volt a földművelés, a bányászat, a teher és személyszállítás. A postakocsitól a lóvasútig, a hadászattól a vadászatig, a cirkusztól a malomig, az omnibusztól a fakitermelésig, mindenhol ott volt. A XIX. század elején a vasút, az autó megjelenésével minden megváltozott. Mivé lett a XXI. században? Milyen szerepet szánt a lovaknak a modern világ?

A ló, mint sporttárs. Ma a lósportnak több szakága van, mint az atlétikának. A díjugratástól a lovas akrobatikáig, a lovastorna, vojtizsálástól, a tereplovaglásig, a díjlovaglástól, a western lovaglástól a lovas íjászatig, a lovas pólótól a galoppig, az ügetőtől a távlovaglásig. De divatos sport a túralovaglás, a fogatozás, a kocsikázás, a military. De ide tartozik a lovas oktatás, a gyógylovaglás, a vadászlovaglás. Mind, mind más cél, feladat, más fajta ló, más technika, más kultúra. Hogy a gazdag kínálatból ki mit választ magának, azt nyilván sok körülmény befolyásolhatja.

Minek alapján lehet a különböző lófajtákat, lovak azonosítani? Ma milyen fajták ismertek, milyen fajták oshonosak? Hogyan lehet a lovak korát meghatározni? Hogyan lehet egy lóról eldönteni, hogy mire alkalmas? Mennyiben számít az anatómiai felépítése, az izomzata a jelleme, a lelke? Milyen ló a nóniusz? Milyen a gidrán? Milyen a magyar sport ló?

Milyen lehet belülről a lovak társadalma? Hogyan kommunikálnak egymással? Milyen a lovak nyelvtana? Hangok, mozdulatok, rángások, fej biccenések? Mit jelent a hátracsapott fül, a topogó láb, a vicsorgó fogak? Van e a lovak társadalmában úr és szolga, megalázó és megalázott. Mit jelent a dominancia jelenléte egy istállóban, egy ménesben? Létezik e szerelem két ló között? Létezik-e barátság lovak között? Létezik e gyűlölködés, bosszú, olyan emberi tulajdonságok, amely nem jellemzők az élővilág más szeplőire? Milyen a lovak és más állatok kapcsolata? Miért barátkoznak kisebb állatokkal, legyen az kutya, vagy macska?

Mit tudunk a ló érzékszerveinek muködéséről? Hogyan lát a ló? Mit lát valójában? Lát-e egyenesen előre, vagy csak periférikus látással bír? Milyen a hallása, szaglása, ízlelése? Milyen a ló idegrendszere? Megmaradt-e a préda állatból örökölt állandó veszélyérzete, készenlét kényszere?

Milyen a csikók zárt világa? Mi a titka a híres magyar méneseknek? Mi befolyásolja a ló személyiségének kialakulását. Mikor fedezhető fel a genetikai, a tanult, vagy ösztönös viselkedésformák? Hogyan és kitől tanulhat egy ló? Átadják a tapasztalatokat egymásnak? Hogyan szoktatják a fiatal állatokat a ménesből való kiválásra? Hogyan szoktatják a fiatal lovakat a nyereghez, Mi a felszerszámozás technikája, és alapvető szabályai? Hogyan szoktatják a fiatal állatot, hogy a hátára egy ember üljön? A betörés, a szoktatás különböző irányzatai, iskolái. Milyen módszereket ismernek és alkalmaznak ma a világon? Hogyan lehet szőrén megülni egy fiatal lovat?

Lószerszámok, istállók külön fejezetben kerül bemutatásra. Amelyben a jó nyereg titkát, különböző nyeregfajtákat, a nyereg történetét a különböző történelmi korszakokon, és nemzeti jellegzetességeken keresztül ismerheti meg a néző. Bemutatjuk a különböző korok dámanyergeit, kantárait, lovaglópálcáit. Az eszközök nyilván meghatározták a feladatot, a stílust, reprezentálták a társadalmi státuszt. A hortobágyi csikósok nyergét kevesen ismerik. Még kevesebben tudják használni. Az az igazi hungarikum.

Hogyan viselkedjünk egy ismeretlen lovardában, ahol nem ismerjük a szokásokat, a lovakat? Milyen íratlan szabályokat illik betartani? Vannak e nemzetközileg elfogadott szabályok? Hogyan közlekedjünk? Kinek van előnye? Kinek kell elengedni a másik lovast? Hogyan öltözzünk lovagláshoz? Miért kell a csizma, a nadrág? Miért kell a fejvédő?

Mit vigyünk kedvenc lovunknak, mi lehet a jutalomfalat? Egy idegen istállóban, milyen típusú deviáns lovakra lehet számítani? Van, aki rúg, van, aki harap, van, aki csíp, van, aki mindennek ellenszegül. Vannak, akik provokálnak, tudni akarják, meddig mehetnek el fenyítés nélkül. Hogyan közeledjünk egy ismeretlen állathoz? Megijedhet-e a váratlan mozdulattól, hangtól, gesztustól? Mi a fontos, a verbális kommunikáció, vagy a hanghordozás, a hanglejtés, a gesztusok, a hangszín?

A lovaknak lelkük van. Olyan emberi tulajdonságok fedezhetők fel lényükben, amelyek révén képesek érzelmi kapcsolatot kialakítani partnerükkel. A ló egyik legfontosabb igénye nem más, mint a bizalom kialakítása avval az emberrel, aki irányítja. Olyan finom elvont érzelmi kategóriák, mint a hála, a türelem, a megérzés, az empátia, a jóindulat, a jutalmazás, a segítés, a megértés mind, mind felfedezhetok a ló és ember kapcsolatában. A lovaknak ragyogó az emlékezőképességük. Évekre visszaemlékeznek, egy-egy rossz élményt, vagy annak okozóját nem felejtik el. A sok nemes tulajdonság mellett megfigyelhető náluk a megtorlás, a bosszúvágy is.

A lovaglás fizikája: E fejezetben a néző elméletileg megtanulhat lovagolni. Mindenkiben, aki csak nézi a lovasokat, felmerül a kérdés. - Mitől megy a ló arra, amerre lovas szeretné? Mitol érti, érzi a ló, az irányító szándékát? Mi a lovaglás fizikai magyarázata? Mi történik, ha a lovas előre dől, ha homorít, ha ellazul, ha mereven ül? Ki hogyan lovagol? Ki hogyan száll fel a nyeregbe? Hogyan kell a kezeket használni? Hogyan a combokat, a lábszárakat? Minden mozdulatnak jelentősége van? Mit jelent harmónia ló és lovas között? És mit jelent ennek az ellentéte, amikor szétesik a mozgás, szenved a ló és a lovasa?

Hippotherápia. A ló és a beteg gyerek kapcsolata. A fejezet a terápiás lovaglás lehetőségeit mutatja be. Azt a különleges állapotot, amikor a mozgásszervi betegségben szenvedő beteget a ló olyan módon mozgatja meg, amely mesterséges eszközzel elképzelhetetlen lenne. A befeszült izmok, izületek, csontok egy háromdimenziós mozgást vesznek fel a ló járásából adódóan, ehhez jön a ló testmelegének, kisugárzása. Ennek hatására a mozgásszegény test, jelentős mértékben regenerálódik. A terápiát használják a geriátriában, épp úgy, mint a szellemi fogyatékosok körében.

A sorozat a lovakon keresztül szeretné üzenni, hogy a környezetünkben végbemenő változások, természeti katasztrófák, okozta válságok, egyre inkább arra figyelmeztetnek, hogy a technikai fejlődés ellenére, nem szabad elveszíteni az évszázadok alatt felhalmozott empirikus tudást, tapasztalást, az élő környezettel való érdek nélküli szimbiózist. Hiszen válságok esetén mi oldhatná fel a civilizáció hiányából adódó kiszolgáltatottságot?

A sorozat fejezeteit, rész elemeit szakértők segítségével lehet csak kidolgozni, felépíteni. A forgatókönyv, könyvek előkészítéséhez nem csak időre, de anyagi támogatásra is szükség lenne. Tisztában vagyok vele, hogy csak jól felépített forgatókönyvvel lehet e nagyságrenben szponzorokat és koprodukciós partnereket keresni. Ezért kérem az alapítvány támogatását.

Dénes Gábor