 Akikre büszkék lehetünk Tudomány és technikatörténeti sorozat napi 2 percben A híradó előtt, naponta kettő percben mutatnánk be egy-egy magyar tudóst, feltalálót, találmányt, a világot megváltoztató terméket, amelyről csak kevesen tudják, hogy Magyarországhoz kötődik. A színes televíziótól, a videomagnóig, a sztereo technikától a számítógépig, a különböző programnyelvektől a kristálykémia felfedezéséig. A golyóstolltól a villanyvonatig, a lemezmotortól a sugárhajtású repülőgépig szinte korlátlan választási lehetőséggel gazdálkodhatunk. Kettő perc naponta. Kettő perc lelket melengető adomány. Kettő perc alatt mindenki részesülhet a tudásból. Kettő perc meglepetés: kit ismerhetnek meg, ma mit tudhatunk meg elfeledett közös örökségünkről. Miről derül ki, hogy az is magyar felfedezés, hogy közvetve, vagy közvetlenül, de közünk van hozzá. A néző minden nap kap egy csipetnyi tudást, egy csipetnyi információt, amely a mai média kínálatából rendhagyó módon, épít és nem rombol. Ad és összehoz. Összehoz szakmákat, mesterségeket, településeket, oktatási intézményeket, gyárakat, üzemeket, kis és nagy közösségeket. Azt gondolom, hogy a jelen magyar társadalmának szüksége van pozitív jelekre, amelyek segíthetnek a nemzeti önbecsülés visszaállításában. E sorozat jelentős mértékben segíthet a pozitív gondolkodásban, az eltorzult társadalmi értékrendek visszaállításában. Nem csak azért, hogy a kortárs, alkotó mérnököknek, tudósoknak, szakembereknek nagyobb legyen a társadalmi presztízse, hanem hogy utakat, tendenciákat, mintákat, adhassunk a jelentős számú, nagyon bizonytalan, csak a virtuális célokat ismerő fiatalok számára. És talán e sorozat üzen az éppen aktuális hatalomnak is, hogy érdemes lenne végre tanulni a múltból. A tudást, a tehetséget itt kellene megbecsülni, és a kiemelkedő alkotásokat itt kellene támogatni. A tehetség gondozása talán a legfontosabb feladat lenne a mindenkori aktuális kormányzatnak. E sorozat jelentősen segíthet a fiatalok pályaválasztásban is, a különböző a szakmák, szakterületek megismerésében. De segíthet megérteni, hogy tanulni kell, sőt folyamatosan kell tanulni, mert csak úgy érhető el jelentősebb szakmai teljesítmény. A sorozatban bemutatott példák azt sugallják, hogy minden szakembernek szüksége van jövőképre, tervekre, célokra. A sorozatból 302 fejezet készülne, az-az, a vasárnapok kivételével minden nap a híradó előtt vetítésre kerülne egy, egy epizód. Jelen pályázatunkban csak két hét anyagát állítottuk össze, tekintettel a limitált támogatási összegre, remélve, hogy sorozatunk e néhány fejezetét a pályázat céljának megfelelően erősíti a tanulás, a tudás, a tudni akarás motivációját, szellemiségét. Az alábbiakban néhány példát sorolok fel, hogy kikről is szólna egy-egy filmesen megfogalmazott etűd, amely mindig egy kérdéssel indulna. Tudja-e Ön, hogy ki volt? A terjedelmi korlátok miatt, csak röviden írom a legfontosabb információkat. A napi fejezeteket összegyűjtve DVD-n is kiadnánk a sorozatot, elsősorban oktatási intézmények számára. Tudja-e Ön, hogy ki volt Jendrassik György? Az ő nevéhez fűződik az első nagyteljesítményű dízelmotorok kifejlesztése, a belsőégésű hőerőgép kifejlesztése, az Árpás néven ismert sínautóbusz, a a világ erőműveiben használt nyomáscserélő. 1947-ben Londonban hunyt el. Tudja-e, hogy ki volt Richter Gedeon? Richter Gedeon a magyar gyógyszeripar megalakítója. 1872 ben Ecséden született. A budapesti Tudományegyetem orvosi karán gyógyszerészi képesítéssel végzett, majd német, olasz, francia, angol gyógyszertárakban és gyárakban tanulmányozta a gyógyszergyártás elméleti és gyakorlati alapjait. Pesten megvásárolta az Üllői út 105 alatt működő patikát. Laboratóriumot létesített és 1901 től különböző gyógyszereket kezdett előállítani. Óriási sikere volt, ezért bővíteni kezdett, ipari méretekben kezdett alkotni. 1907 ben, Kőbányán megalapítja az első magyar gyógyszergyárat. Nevéhez fűződik a Kalmopyrin, az Ergam, és számos más gyógyszer, amitől világhíres lett. 1920-tól már megszervezte az első hazai biológiai laboratóriumot, ahol nemzetközi kutatással itt állították elő a világon először az első szintetikus ösztrogén hormont. Hatékony exportot bonyolított le. AZ öt földrészt átfogó nemzetközi ügynöki hálózatot alapított. A harmincas évek végén ővé lett a legnagyobb magyar exportáló vállalat. A vállalat ma is működik. Őt 1944. december 30-án a nyilasok agyonverték. Tudja-e, hogy ki volt Gruby Dávid? Ő volt a mikroszkopikus fényképezés feltalálója. Orvosként dolgozott. 1840 ben jelenik meg latin nyelven írt tudományos műve, az első munka, amely a mikroszkopikus vizsgálatokkal foglalkozik. Neki sikerül először mikroszkopikus fotográfiákat készíteni. Hagyatékában- 15000 képet őriznek. Vizsgálataival a véglények elismert szakértője lett. Súlyos betegségeket okozó gombákat, mikroorganizmusokat fedezett fel, többek között az álomkor okozóját is. 1856 ban a Montmartre-on állított fel egy különleges laboratóriumot, ahol a természeti jelenségek és a betegségek közötti viszonyokat vizsgálta. Ezért meteorológiai intézetet és csillagvizsgáló állomást hozott létre. Ő jelentette meg először Az Obszervatórium című. havi folyóiratot. Gyakorló orvosként párizsi rendelőjében olyan hírességek orvosa volt, mint Balzac, a Dumas testvérek, Munkácsi Mihály, Chopin. Georg Sand, Flammarion, Liszt Ferenc, Zichy Mihály, és sokan mások. Ő volt az első sebesült szállító mentőkocsi megtervezője, és kifejlesztője. Tudja-e, hogy ki volt Schwarz Dávid? 1850-ben, Keszthelyen született. Ő volt az első merevrendszerű, kormányozható, könnyűfémből készült léghajó feltalálója. Az addig ismert impregnált ballonszövetnél ellenállóbb anyagból akart léghajót építeni. Bécsben bemutatta terveit a hadügyminisztériumban, de nem kapott támogatást. Majd Páterváron dolgozott., de ott is megvonták a tőle a pénzt.. Berlinbe ment, ahol megismerkedett egy alumínium feldolgozó üzem tulajdonosával, bizonyos- Berg Károllyal. E találkozásból született meg az első rácsszerkezetű alumínium léghajó. Egész vagyonát bele tette, míg végre 1897 nov. 3. án sikeres repülés után a szakértők is elfogadták, hogy lehet fémből léghajót építeni, sőt Schwarc megalkotta a léghajó kormányzásának módját is. A léghajó 47,5 méter hosszú volt,13,5 méter széles. Ez volt a világon az első héjszerkezetű jármű. 16 darab, 12 lóerős motor hajtotta. Az első igazi sikert Schwarc már nem élhettem meg. Belehalt a hadakozásba. Özvegyétől azonban bizonyos Zeppelin Ferdinánd gróf, azonnal megvette léghajó terveit és összes jogait. Később Kármán Tódort kérte fel, hogy tökéletesítse a világ számára csak Zeppelin néven ismert léghajót. Tudja-e, hogy ki volt Kemény János György? Matematikus volt, a BASIC programozási nyelv megalkotója. 1926. Budapest. Berzsenyi Gimnázium. Mivel a szülők kivándoroltak, New York, majd Princeton. Los Alamosba küldik katonának. Itt találkozik Neumann Jánossal. 22 évesen bekerül Albert Einstein csoportjába. 27 évesen a Dartmouti Főiskolán övé a metematikai tanszék. 1962 ben kidolgozza és elkészíti a legegyszerűbb számítógépes programozás nyelvet, a Basicot. Máig ez a program az, amely a legszélesebb körben használt. Számos kitüntetést kapott, mint az egyetem későbbi rektora. Többek között: az Egyesült Államok legbecsületesebb polgára kitüntetést. 1992 ben az USA-ban hunyt el. Tudja-e, hogy ki volt Luppis János? Fregattkapitány, ő volt az első önjáró torpedó feltalálója. Foglakozott mechanikával, gépészettel. Az osztrák -magyar hadsereg haditengerészeténél próbálta eladni találmányát, de nekik nem kellett. Egy angol hajógyáros azonban azonnal társult hozzá. 1866 ban, egy fiumei üzemben megszületett az első torpedó, A hajtóerőt 25 atmoszféra nyomásra feltöltött légtartály szolgáltatta. Tovább itt fejlesztették ki a stabilitást, biztosító giroszkópot, és a váltótolattyút, valamint az expandáló levegő megfagyást, gátló fűtőberendezést. A sorozatgyártást 1868-ban kezdték meg. Anglia, Oroszország, Németország, Olaszország, Japán és Franciaország voltak a főbb vásárlók. Tömeges alkalmazását 1904-es orosz Japán háború tengeri harcaiban vetették be. Tudja-e, hogy ki volt Kremenczky János? Gyáralapító, az elektronikai iparág úttörője. 1850. Odesszában született. 1871-ig az orosz vasúttársaságnál dolgozott, mint elektrotechnikus. Majd Berlinben elvégzi a műszaki főiskolát. 1874ben már a Simens-Halske villamossági gyárban dolgozik, majd, Párizs után Bécsben Egger Bélával együtt megalapítják az első Osztrák -Magyar Elektromos Világítási és Erőátviteli Vállalatot. Megkezdik a szénszálas izzólámpák gyártását. 1899 ben már pesten volt a Magyar Wolframlámpagyár Rt, amely: Magyar Wolframlámpagyár Kremenczky János RT. néven működött. 1924 ben az állandóan bővülő üzem az Orion Villamossági RT nevet vette fel. Ekkor kezdték el a rádiólámpák, rádiócsövek sorozatgyártását is. Nagy részét exportálták. De a gyárat az Orion védjegyű rádiók tették világhírűvé. 1940 ben a hazai rádiók felét az Orionban készítették. A drága, fonográffal kombinált rádiók mellet népszerűek volta az olcsó Orion néprádiók is. Kremenczky 1931 ben anyagi gondokkal küzdött, ezért részvényeit átadta az Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT nek. 1934 ben Bécsben hunyt el.
Operatőr: |
 Adj egy négyzetméter földet és bemutatlak Istennek A híd A magyar sajtó és a magyar holocaust Kaszával Európában Kis magyar vagyontan Magyar ló Privatizált betegségek Tenger parti Sorskerék Amit a fogamzásgátlásról tudni érdemes Drog-klippek Gróf Kartárs Kórházmesék Lehetőségek és csodák Amit az öregedéssel járó elváltozásokról, betegségekről tudni érdemes Amit a idősek gondozásáról ápolásáról tudni érdemes Kibiztosítva Remény útjai A magyar ipar története Tudja-e Ön, hogy ki volt...? Kármán Tódor |