Általános információk | Curriculum Vitae | Művészi hitvallás | Díjak     | Megrendelés |

Dokumentumfilm

A felkelő nap vöröses sugarai végigsimogatják a még kékbe burkolódzó hatalmas láncszemeket, csapokat, szegecseket, csavarfejeket, kandelábereket. Lassan ébred a híd és a város. A kőoroszlánok mögött felfutó hosszú tartószemeken megcsillannak a hajnali páracseppek. Szokatlan közeli képek egy megszokott látványról.

A kamera szinte végig repül a még üres hídon, aztán oldalról, alulról, felülről, mint egy felfedezésre váró műtárgyat optikailag letapogatja. A nagylátószög és a marófelvételek együttes hatását erősíti a vertikális és horizontális mozgások közötti forgások kombinációja. A Lánchidat sokan ismerik, Több millió kép készülhetett róla, de mi olyan arcát mutatjuk be, amely eltér a megszokottól, és amit csak egy filmes kamerájával lehetséges megmutatni.

A Lánchíd tervei fölött, Ádám Clark építész, Tierney Williem Clark tervező, Gróf Széchenyi István és a "Hídegylet" jeles személyiségei állnak. Vitatkoznak. A kérdés, hogy hol épüljön fel a híd? Mekkorák legyenek a pillérek közötti nyílások, mekkora legyen a szélessége? Korabeli képek, metszetek filmszerű plán-váltásai idézik fel a jelentős eseményt.

Alapkőletétel 1842. augusztus 24. Képes tudósítások a ceremóniáról. Barabás híres festményén mindenki nagyon elegáns, elszánt és meghatott.

Az egykori alapkőletétel helyszíne ma. A híd a város testrészévé vált. Óriási a forgalom. A híd alá futó hatalmas láncszemek közelijéről lassan a Duna vizére igazít az élesség.

Ezekkel a képsorokkal indul filmünk, amely a világörökség egyik legrégibb és legszebb hídjának, a budapesti Lánchídnak szemszögéből szeretné bemutatni a hídépítés, a híd létfontosságú társadalmi szerepét. Nem csak a történelmi eseményeket, amelynek aktív tanúja, passzív közremuködője, néha áldozata volt a híd, hanem azt, ahogyan embereket, csoportokat különböző nemzetek polgárait képes volt összekötni, és együttműködésre bírni. A filmben a híd körül forog a történelem. Mert a Lánchíd nem csak fizikailag köt össze, de szimbóluma lehet, újkori történelmünk egymásba fűződő láncszemeinek, amelyek átívelnek Európa történelmén is. Átívelnek nemzedékeken, nemzetiségeken, más európai nemzeteken. Egy híd, amely nem csak városrészeket köt össze, múltunkat jelenünkkel, de érzelmi összetartozásunk hídja is.

Ma nincsenek kézzelfogható társadalmi kötőelemek. Egy olyan világban élünk, ahol a politikai és a gazdasági megosztottság szétforgácsolja a nemzet erejét. Az elmúlt évtized nem az építésről, hanem a bontásról szólt. Csak az azonnal forintosítható, gyors haszonnal járó beruházások kaptak prioritást. Így nem épültek mentális, mondhatnánk - társadalmi hidak sem. Mintha nem is egy országban élnénk, mintha csak a kölcsönös kitolás, az irigység, egymás folyamatos becsapása, kijátszása lenne a közmegegyezésen alapuló nemzeti program. Pedig az itt élők is harmóniára, az összetartozás biztonságot adó érzésére vágynak.

A filmbeli híd fizikai valósága a gondolat és az érzelem hídjait szimbolizálja. A film szeretné elérni, ha valaki átmegy a Lánchídon jusson eszébe, hogy a hétköznapokban neki is hidakat kell építenie, mert a közös építés összeköt. A film e közösségi érzést szeretné felidézni, elindítani. A híd szerepét, szimbolikus erejét ma létfontosságúnak érzem. Szeretném hinni és e filmmel is sugallni, hogy a hídrobbantók ideje lejárt.

A film szerkezete két pillérre épül. A múlt és a jelen párhuzamosan építkezik. Szeretnénk elérni, a néző azt érezze, köze van hozzá a látottakhoz. Az övé is, részese, folyamodványa, személyes örököse a híd apropója kapcsán felidézett közös emlékeknek. A film alapvetően zenére épül. Csak kevés szöveg, néhány rendhagyó mondat erősíti a film jelenben játszódó pillanatit, és kimondatlan szándékát. Lelkiségén talán a klasszikus - "Berlin- egy nagyváros szimfóniája" c. filmhez áll közel, persze nem hasonlítható.

Amióta Gróf Széchenyi István kezdeményezésével megindul az első dunai "Állóhíd" megépítésének szervezése, elindult egy folyamat, amely a kereskedelem, a kultúra, az iparfejlődését segítette, amely mind a mai napig érezteti hatását. A híd egy egész város kereskedelmét, közlekedését, sőt az ország külkereskedelmét változtatta meg. De a Lánchíd, forradalmak, ellenforradalmak, csaták, háborúk, pusztítások, és újjáépítéseknek is részese volt. Mi mindent láthattak Marschalkó János szobrai, a hídvigyázó kőoroszlánok? Bár a hidat többször építették újjá, mégis minden szegecsnek, csavarnak, kőnek, öntvénynek története van. A híd minden kis eleme részlet az elmúlt 150 év kulturális, műszaki, és tudományos élet.

Az alábbiakban terjedelemi okokból csak 1849-től 1945-ig vázoljuk fel azokat a főbb történelmi pillanatokat, folyamatokat, amelyek nem maradhatnak ki egy ilyen rendhagyó emlékezésből. Az 1945 utáni korszak hasonló szempontok alapján kerülne bemutatásra.

1847. Görög, zsidó és német kereskedők adományokat gyűjtenek, és jelentős mértékben finanszírozzák a hídépítést.

1848. március. Még nincs teljesen készen a híd. Kitör a Szabadságharc. Leverése után az Osztrákok fel akarják robbantani a hidat. A várból el is találja egy ágyúgolyó, de apróbb szerkezeti sérülésekkel megúszta.

1849. november. Átadják a hidat, amely összeköti Budát és Pestet, és Óbudával, valamint a Margitszigettel való egyesülés folyamán a kontinens egyik leggyorsabban fejlodo világvárosa alakul ki.

A hídnak köszönhetően a Dunának megnő a jelentőssége. Budapest a dunai hajózás központjává válik. Az áruforgalom világméreteket öltött. Hatalmas központi raktárakat építenek a rakparton. Ennek következtében Budapest kereskedelmi központtá nő. A nyugatnak egyetlen kijárat a balkáni piacok felé. A hajózás mellett gyorsan fejlődik a vasúti hálózat kiépítése is. Bécs és Budapest között már kiépített telefonhálózat működik. Mozgásba lendül a hazai és a külföldi tőke. Ettől fellendül a gyáripar, egyre több a nagyüzem. Nő a kivitel, nő a munkalehetőségek száma. A Ganz gyár által gyártott hengerszékeknek köszönheti sikereit a malom-ipar. Növekszik a mezőgazdasági termékek exportja, amelytől fellendül az egész magyar élelmiszeripar. 1873 ban, megalakul az első Áru és Értéktőzsde.

A híd építésében közreműködő nagy ipari üzemek, termékeik révén, az egész világon ismertté váltak, a MA VÁG, a Ganz Vagongyár, az Óbudai Hajógyár, a Ganz Villamossági gyár, ekkor már jelentős exportot bonyolít le. De újabb gyárak is megkezdik világraszóló karrierjüket. A Thék Endre féle első hazai bútorgyár, a Goldbereger textil gyár, amelyek a kor legmodernebb üzemei voltak.

A Budapesti Villamosipari Rt. jóvoltából már folyamatos volt az áramszolgáltatás. Budapesten már általános a gázlánggal működtetett közvilágítás, amely a Lánchidra is kiterjedt.

Buda és Pest a híd révén összenőtt. Megindul a tömegközlekedés. A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság ló vasút hálózata egyre több helyre egyre több embert szállít. A század végén az Omnibusz társaság utasforgalma már több mint öt millió volt.

A híd képzeletbeli tengelyére megépül a Sugárút, alatta megindul Európa első földalatti vasútja. Budán a híd tengelyében megépül a Budavári Sikló. A Sváb-hegyen megépül a fogaskerekű. Minden mozgásba jön. Működik a város. A gazdasági fejlődés mellett talán még gyorsabb a tudományos és kulturális fejlődés.

1865 decemberében a Lánchíd pesti hídfőjénél átadják a közadakozásból épült Magyar Tudományos Akadémiát. Ekkor már két tudományegyetemen folyik az oktatás.

1867 a Kiegyezés évében indul a az Üllői úti Klinikák építésének megszervezése. A Trefort-kert környékén már kialakul egy új egyetemi városrész. Budán épül a Műegyetem.

Már 1865-től fogad hallgatókat az Országos Színművészeti Akadémia. 1875-től Liszt Ferenc vezetésével megkezdi működését a Zeneakadémia. Sorra alakulnak a különböző tudományos intézetek, mint a Meteorológia Intézet, a Földtani Intézet, vagy a Madártani Intézet. Már működnek az országos közgyűjtemények, mint az Egyetemi Könyvtár. Szerveződnek a különböző tudományos társaságok, mint a Magyar Történelmi Társulat, az Országos Régészeti és Embertani Társulat, a Magyar Néprajzi Társaság, a Magyar Jogászegylet. Már működik a Várszínház, a Népszínház, a Nemzeti Színház, a városligeti Színkör.

1884 szeptemberében megnyílik az Operaház. (1880-ban a város 4000 forintot szána hazai művészek Budapesten elhelyezendő müveire. Pl: ebből készítheti el Lotz Károly freskóit a Vigadóban, az Operában, a Nemzeti Múzeumban. stb.) Rangos gimnáziumok, szakiskolák, polgárik működnek. Az oktatás terheinek jelentős részét a Főváros állja.

A Lánchíd a nagy igénybevétel következtében meggyengül. Néhány szerkezeti változatást hajtanak végre, de a forgalom a Margit híd megnyitásával elviselhetővé válik.

Megnyílik az ezredéves kiállítás. A Milleneum bűvöletében ragyog a főváros. Éttermek, kávéházak, cukrászdák, korcsmák nyílnak. Fellendül a kereskedelem. Egyre nagyobb és elegánsabb áruházak nyílnak, mint a Gólya áruház, a Párizsi Nagyáruház, a Guttman áruház, Holtzer Ruhaház. Stb. Ekkor épül a központi vásárcsarnok is.

Bankok segítik a fejlődést. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Magyar Általános Hitelbank, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó-Bank, A Pesti Hazai Takarékpénztár, a Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. Versengenek a befektetőkért, a hitelkérőkért.

A Lánchíd szomszédságában 1904-ben felépül a Parlament. A két építmény Budapest szimbóluma lesz.

A műszaki értelmiség is világkarriert csinál. Bánki Donáth, Kandó Kálmán, Jedlik Ányos találmányaikkal forradalmasítják a közlekedést. A Ganz gyár szinte a világ valamennyi vasútjának szállít kéregöntésű kerekeket, vasúti kocsikat. Kandó villanyvonatát már megvették az Olaszok. Már világhírű az Egyesült Izzó, és a Richter Gedeon vezette gyógyszergyár.

A Fővárosi Pénzalap 1908-ban. 11 millió koronáért megvásárolja József főhercegtől a Margitsziget, amely a vizisportok otthona lesz.

Pesten szebbnél szebb paloták épülnek, pl. Korg és Gierg Klotild palotái, a New York-palota, a királyi palota, a Cziráky-palota, az Anker-palota. A cél, hogy maradandó, európai, és magyar legyen.

Ebben az időben, Czigler és Dvorak már tervezi Széchenyi Fürdőt, Alpár megtervezi Vajdahunyad várát, amely építészeti mintakollekcióként szolgált. A neoreneszansz jegyében megépül a Schulek által tervezett Halászbástya. Majd épül a Hősök tere, a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, valamint az Ezredéves emlékmű.

1910 után kialakulnak a különböző városmagok. Az Erzsébet híd építésével, a belváros, a Ferenc József híd építésével a Szent Geller tér, Lágymányos, Kelenföld. De közben kialakult a Rózsadomb, Zugliget, Kútvölgy és a Gellért-hegy környéke is. Kiépül a fővárosi csatornarendszer, a budapesti közvilágítás, Egyre kiterjedtebb a villamos közlekedés. 1914 ben már villamos megy át az Erzsébet hídon. Ekkor már több száz újság folyóirat jelenik meg. Tolnai Világlapja, Színházi élet, Érdekes Újság a széles tömegek igényeit elégítik ki. Megnyílik a legnagyobb pesti színház a Népopera (Erkel) 3200 nézőt tud fogadni.

A Lánchíd kilengései egyre nagyobbak. Lezárják és kicserélik a teljes vasszerkezetet. A láncszemek hosszát megkétszerezik. A fa elemeket fémre cserélik. A hidat 1915 novemberében adják át ismét a városnak.

Az I. világháború hatására gyorsul a fegyver és lőszergyártás, az ágyúgyártás, az élelmiszertermelés. Híressé válik a hadiipar. Kármán Tódor és társai megalkotják az első helikoptert. Budapestről a háború alatt 100 000 férfit vonultattak be. A háború végén ebből a katonahalottak száma közel 40 000 volt.

A nagyváros új gonddal nézett szembe, szociális problémákkal, és egyre mélyülő gazdasági válsággal. Bevezetik a jegyrendszert, (rizsjegy, bab és szilva jegy is volt). 1917 ben a heti fejadag l kg burgonya volt. Tüntető asszonyok lepik el az utcákat. Ezreket lakoltatnak ki, tömegek lettek hirtelen hajléktalanok. No a szociális feszültség, az elégedetlenség.

1918 június 17-én a MAVÁG gyárban a tüntetőkre eldördült az első sortuz. A politika bekeményített.

Október 28.-án a Lánchídon a csendőrség a tüntető tömegbe lőtt. Több ember meghalt. Kezdetét vette az őszirózsás forradalom. Károlyi Mihály, Kun Béla, 1919 márc. 21 kikiáltják a Tanácsköztársaságot. Szép célok és tehetségtelen, öntörvényű erőszak keveredik. A külso és belső erők összefogása folytán megbukik. 1919 augusztus 3. bevonulnak a Románok, 1919 novemberében fehér lovon bevonul Horthy Miklós.

Budapest lesz a bűnös város, 110 000 ember ellen indul eljárás. Az egykor virágzó várost ellepik a volt hadifogolytáborokból, kórházak ápoltjaiból alakult nyomortelepek. Auguszta telep, a Mária-Valéria, a Zita és a Tripolisz telepek. Nyomorövezetek és válság közepette a képviselők csak pártcsatározásokra képesek a fővárosban.

1927 megjelenik az új pénz, a pengő. Fellélegezhet az ország. Új üzemek indulnak, fellendül a ruhaipar, a papíripar, a kozmetikai és gyógyszeripar. A város kislakás és kórházépítési programot hirdet meg. (Bauhaus és más lakástípusok)

A főváros anyagai függetlenségét a Budapest Székesfővárosi Központi Takarékpénztár létrehozásával, biztosította. A lakosság 10%-a fővárosnak dolgozott.

Ismét világhíres lett néhány termék és üzem, Tungsram, Richter, Wander, Ganz gyár. A csepeli Weiss-Manfréd Művek a konzervdoboz gyártásról áttérnek a repülőgyártásra, traktorokról a harci járművekre. Készülődés az újabb háborúra.

1941 a Szovjetunió visszaadja a 48-as zászlókat, és bemutatkozik a Budapesti Nemzetközi Vásáron.

1941 júniusában, Magyarország parlamenti jóváhagyással hadat üzen a Szovjetuniónak. Megkezdődik a mozgósítás, sorozás, a férfiak katonaruhába öltöznek. Bevetik a budapesti gyorshadtestet, életbe lépnek a zsidótörvények. Bevezetik a munkaszolgálatot.

1943. A Második Magyar Hadsereget feláldozzák a Donnál. 1944 márc. 19. A németek megszállják az országot. A Lánchídon vonulnak be Pestre.

1944 áprilisában a szövetségesek légitámadásai nyomán minden fontosabb középület elpusztul.

Október 15. Horthy kiugrási kísérlete kudarca fullad. A nyilasvezér Szálasi kerül hatalomra. A nyilasok három hónap alatt, több százezer embert deportálnak, végezek ki. A Lánchídon hajtják át az áldozatokat. Több ezer embert lőnek a Dunába. Közben Wallemberg és fővárosi segítő emberek ezreit próbálják menteni, papírokkal, védettséget adó épületekkel.

1945 január, Budapest ostroma alatt a város végleg romváros lesz. A menekülő németek felrobbantják az összes budapesti hidat, a közműveket. Romok, hullák, kiégett katonai járművek borították a várost.

A harcok elültével a város lakossága nekilátott a romok eltakarításához, az újjáépítéshez. Újból működni kezdtek a közművek a Nagykörúton elindulnak a villamosok, megkezdődik a hidak újjáépítése.

A Lánchíd láncszemeit, beolvasztották, nagy részét újra kellett gyártani. 1949 nov. 20. újból felavatják az újjászületett Lánchidat.

A történelmünkről szóló pillanatfelvételek napjainkig tartanak. Minden lényeges pillanat felvillan. Jelenünk egy filmfelvétellel zárul, amint a Lánchídról készítenek a filmben is látható felvételeket.

A múltat és a jelent archív filmek, fotók, korabeli metszetek, régi újságok beszédes címei, festmények, grafikák, litográfiák képei ötvözik egybe a mai Lánchíd képzőmuvészeti, filmfestészeti képeivel.

A múlt és a jelen optikailag is kapcsolódik. Megkeressük a felhasznált archív képek, filmrészletek eredeti gépállásait és optikáit, képi hangulatait és hosszú áttűnésekkel játszunk a korszakokkal, térrel és történelmi idővel. Az állandóság és a változás együttes jelenléte feszíti a képsorok belső ritmusát.

A film a konkrét műtárgy bemutatása mellett, egy intellektuális kirándulásra invitálja a nézőt. Mint múltunk hiteles tanúja itt van, velünk él tovább. Ha nem ismerjük azt, ami a saját életünket körül veszi, hogyan ismerhetnénk meg mást, távoli kultúráka? Ha nincsenek gyökereink, ha ismeretlenek maradnak követésre érdemes elődeink, akkor kihasználatlan marad az a felbecsülhetetlen értékű szellemi örökség is, amit ránk, az utódokra hagytak A progresszív kontinuitás hiánya ma, talán az ismeretek hiányából fakad. Néha lehet, hogy eredményesebb folytatni, mint a bizonytalanból mindig elölről kezdeni?

Talán a Lánchíd maga a kontinuitás, a pozitív példa, amelyre mindenki jó érzéssel gondol, amely összeköt, amely nem csak egy híd a sok közül, amely nem csak egy város, de egy ország kézzelfogható szimbólumává nőtt.

A különleges képi megoldások, kameramozgások, fényhatások segítik a Lánchíd mai portréját "filmfesteni". A múlt idézéséhez jelentős mennyiségű fotót, archív filmet, grafikát, festményt, mint kimerevített filmképeket használjuk.

A felvételeket HDTV rendszerre készítenénk, a végtermék: Béta Sp, Digital -S, DVD, DV, VHS, és CD-rom lenne.

Felhasználási terület: Televíziók, hazai és nemzetközi fesztiválok, külföldön működo Collegium Hungaricum, magyar házak, kulturális intézetek, iskolák, könyvtárak, könyvesboltok.

10 nap forgatás
25 nap vágás
Archívum
2 óra légifelvétel,
1 nap London-Marlo.
2 éjszakai felvétel

Dénes Gábor